A forrás

A feltartóztathatatlan
olvadásban mint egy
katonaszökevény,
vonszoltad magad
a vérnyomok mentén,
ez hát a tél utolsó
napja, kérdezted,
aztán egy tisztásra értél,
ahol hóvirágok sorakoztak
a sáros foltokon, mégis,
dögszagot görgetett a szél,
ez lenne a múltam,
az összekoccanó ágak,
a vörös foltok fehér alapon,
és akkor megláttad
az őzet egy bokor
mögül előlépni,
és láttad a vérző sebet
az oldalán, míg lehajolt,
hogy szomját oltsa,
leeresztetted a puskát,
közelebb léptél, egész közel,
ez hát a jövőm forrása,
akkor felnézett rád,
és megszólalt, igen.

© Krusovszky Dénes, 2015
从: Elégiazaj
Budapest: Magvető, 2015
ISBN: 978 963 14 3252 7
录制: Petőfi Literary Museum, 2018

Die Quelle

Im unaufhaltsamen
Tauen, wie ein
flüchtiger Soldat
schlepptest du dich
den Blutspuren hinterher,
ist das also der letzte Tag
des Winters, fragtest du,
dann kamst du an eine Lichtung,
wo in schlammigen Flecken
Schneeglöckchen in einer Reihe standen,
und doch wälzte der Wind Kadavergeruch,
das also wäre meine Vergangenheit,
die Äste, die zusammenstießen,
rote Flecken auf weißem Grund,
und dann erblicktest du
das Reh, wie es hinter einem Busch
hervortrat, und du sahst
die blutende Wunde
an seiner Seite, als es sich niederbeugte,
um seinen Durst zu löschen,
du ließest die Waffe sinken,
tratst näher heran, ganz nahe,
das ist also die Quelle meiner Zukunft,
da sah es zu dir hoch
und sagte, ja.

Übersetzung: Terézia Mora