Petra Szőcs
Egyezség
Egyezség
Azt beszéltük utoljára, ha kisfiam lesz,
majd benne születsz újjá.
Nem tudtam, milyen gyerekkort akarsz:
újra birkákat őriznél,
vagy felkerülnél a városba még érettségi előtt?
Úgy döntöttem, elviszlek Oroszországba,
annyit beszéltél a Néva-partról
és lomha, szőke nőkről, akik már mind férjnél voltak.
Most előbb érünk oda.
A metrótól féltél, ezt megértettem.
Utáltad, hogy percekig állítgattam a Zorkit,
mielőtt lenyomtam volna a gombot,
de te is utáltál fényképezni, és ez már gyanús volt.
Egyik nyelven sem akartál megszólalni,
hiába mondtam: „Látod? Rózsafa”, és
„Minden utunkra öt kis Zoszima sztarec kísér”,
csak sóhajtottál, és eltakartad az arcod.
Mikor már harmadszorra magyaráztam el,
hogy a királynő átlósan is léphet,
hirtelen recsegni kezdtek a polcok,
és feldöntötted a sakktáblát.
Mindent megveszek, amit akarsz,
csak kérlek, ismerd fel a Kremlt.
Nem beszélek hozzád oroszul,
csak szeresd a csillárokat.
