Otto Tolnai 
Translator

on Lyrikline: 4 poems translated

from: немецкий to: венгерский

Original

Translation

Anmerkung zu Jona

немецкий | Hendrik Jackson

das Wort, das nicht eintrifft 
–                 trotzdem, wir gehen nicht in die Immanenz
eines dickbäuchigen dunklen, kaum
zu erforschenden Lebens sich in sich
im weiten Meer des Wals –
                 es strömt, läuft 
                 über die Augen

immer wartest du auf ein Zeichen –
                 unsterblicher Stursinn
und der ganze Himmel hing voller 
Leuchttierchen, so träufelten wir 
die Lüge in Jonas Ohr
                 zieh hinaus in die Welt
                 in die zerzauste Leere

© Kookbooks
from: Dunkelströme. Gedichte
Idstein: Kookbooks, 2006
Audio production: Literaturwerkstatt Berlin, 2015

Adalékok Jónáshoz

венгерский

és a szó mely nem válik valóra
       lenyeli egészben-
ám mi akkor is ellenállunk
a bálna elérhetetlen tengerén
alig megismerhető,
       áramló,
       a szemeken aláfolyó,
nagy hasú immanenciájának

egy jelre vársz folyamatosan
       - a makacs halhatatlanság égboltján
csüngő foszforeszkáló állatkák által
a hazugságot így csöpögtettük mégis
       Jónás fülébe
       vándorolj ki borzolt űrjébe a világnak.

Tolnai Ottó fordítása

Herr und Knecht

немецкий | Hendrik Jackson

der kurze atemweg der macht; die kehle hats uns verschlagen
(hecheln) auf den rosafarbenen bohlen (die gute ausstattung:
aus. und vorbei.)
trieb es uns ins offene, wir weltumsegler
wir wurden zu knechtsherren, herrnknechte. (stehlampe)

Netz im Griff: schlingerndes strandblau („der behaarte“)
blickfang: ein guter delphin (der rücken, sieh, am neuen
lichte, der weiße bauch)
der fischer kaut (in blut und over
all)
die ketten, die rasselnden ketten in großaufnahme

uns zum lohn über die winde, mit den winden (nietzsche)
labernd: komm gib, komm gib dir eine pause, atem-
los: dies sausen über große flächen: kralle wind (herz-)

angeschnallt: ein langsamer gedanke: es sind embleme,
(holla: parforceritt (tod) -) es sind noch (benetzte) bilder im hirn,
stehende tierblicke im kalendar, sie blättern auf in die gischt.

© Hendrik Jackson
from: einflüsterungen von seitlich. Gedichte.
Berlin: Morpheo Verlag, 2001
ISBN: 3-934200-05-2
Audio production: Literaturwerkstatt Berlin, 2005

Úr és szolga

венгерский

a kurta lélegzetvétel, mint ha torkunkon dugnák le saját
gégénket (lihegés)
(a pompa: vége) a rózsás fedélzeten
a szabadba űzött minket, lévén mi a világ körül hajózó urak szolgái,
a világ körül utazó szolgák urai. (állólámpa)

hálóba fogva: a part imbolygó kéksége (,,a szőrös,,);
blikkfang: egy szelíd delfin (a hát, nézd, új megvilágításban,
a fehér has) a halász berág (vérben és over
áll) a láncok, csörgő nagytotálban

jutalmul nekünk a forgó csörlő fölött, a szelekkel (nietzsche),
fecserészve: gyere tarts,
gyere tarts lélegzetelállító szünetet:
e zúgás nagy síkok fölött: karom szél (szív-)
a biztonsági övben.

egy lassú gondolat: emblémák
(holla: parforcetlitt (halál-)) még vannak (üde) képek az agyban
álló állattekintetek a naptár tajtékában lapoznak fel téged.

Tolnai Ottó fordítása

Inventar der Welt

немецкий | Hendrik Jackson

Wanderschaft ? Stimmen? (sirrende Drähte) – sahst du beim Landen:
                                                                                                              himmelwärts
  im Flieger gehörtest du vielleicht zum Inventar der Welt, in den Augen
                                                                                                                 des Kindes.
erst liegt das Panorama da wie eine Eidechse, dann plötzlich wischt es vorüber
  eine stufenlose Verminderung der Intensitäten, im Glas schimmerte Angst
(bobeobi peli guby) summtest du. so oder so beseelen wir nur fremde
                                                                                                                   Interieurs
  leuchten zwischen globalen Leerstellen (Strohfeuer von Puppen). aber
an Schwermut zu saugen oder den Zaunkönig zum Vogel des Jahres zu krönen
   – ist eines. wie in Endlosschleifen, verhangener Ausnahmezustand:
völlig benebelt (ein mail) – brennt der Herbst auf – weht aus der Tür des
                                                                                                                     Cockpits

© Kookbooks, 2006
from: Dunkelströme. Gedichte
Idstein: Kookbooks, 2006
Audio production: Literaturwerkstatt Berlin, 2015

A világ leltára

венгерский

Vándorlás? Hangok? (zümmögő huzalok)- láttad
   a repülőn az égi    landolásnál még része voltál a világ leltárának:
a gyermek szemében.
   a panoráma mint pulzáló gyík terül, míg hirtelen
nem törli az intenzitás rövidzárlata, a pohárban
   csillámló félelem
(bebeobi peli guby) dudorásztad. így is úgy is csak idegen
   belső tereket képezünk:
globális hézagok lobjai között (bábok
   szalmalángja). de ha mélabú
szippant magába, vagy az ökörszemet koronázod
   az év madarává –
egy azon dolog. mint végtelen vonszolódó, borús (emil) rendkívüli állapot
   az ősz felhőt gyújt – besöpör a pilótafülke ajtaján.

Tolnai Ottó fordítása

Ansichtskarte an O.M.

немецкий | Hendrik Jackson

Ich lebe in einem mittelalterlichrohen Bruchgemäuer
An den Wäscheleinen hängen slavische Stoffreste
Kein Hellenismus wärmt mich, den Ofen füttert man
hier mit Schwefelkohlen, das Hufeisen hängt wohl
nicht über der Schwelle, Beifall bringt ein Grunzen
in heidnischen Aufruhrlauten. Dafür gibt es auch kein
Eldorado kein körperloses Summen von tausend
Lichtern, kein gänsefüßiges Vollstopfen mit Anmerkungen
zu dieser und jener unersetzlichen Lotophagentinktur.
Nur ein wadenhaariges Lachen an der Stellwand
gegenüber oder das unendliche Tramzirpen über den
Brandmauern, das umdöste Nicken ins Ungefertigte.
Jetzt aber kommen die römer und trinken diverse
coctails, nicken mir freundlich auf zuruf die uhrzeit zu.
freilich nicht die deine, batjuschka, im warmen pelz

© Hendrik Jackson
from: einflüsterungen von seitlich
Berlin: Morpheo Verlag , 2001
ISBN: 3-934200-05-2
Audio production: Literaturwerkstatt Berlin, 2005

Képeslap O. M.-nak

венгерский

Mint ha középkorban habarcsolt
lerobbant odúban élek
szláv foszlányok a ruhaszárító kötélen
semmi meleg hellén hullám a kályhában,
kénes szénnel zabáltatják,
a patkó nem lóg a küszöb fölött, tapsot
hoz a pogány lázadás hangzavarába, nyerítést.
Nincs Eldorádó tehát, testetlen derengése miriád fényeknek,
macskakörmök között semmi apparátus ehhez vagy ahhoz a lotophagentinktúrához.
Csak egy szőrös izompacsirta nevetése szemben a paravánon
vagy villamosok végtelen ciripelése túl a tűzfalakon,
zsibbadt bólogatás a félkész mindenségben.
Majd pedig érkeznek a rómaiak és rafinált piákat
szürcsölnek, kiáltásomra barátságosan idelökik az időt.
mindenesetre nem a tiédet, meleg bundában, bátyuska.

Tolnai Ottó fordítása