Metin Cengiz
İLHAMİ
İLHAMİ
1-
Hadi dostum, suların aktığını unut
Sular dalgalanır, sular durulur, sular
Yeryüzüne düşmüş kararsız bulut
Bir bulut ne ki dostum, gök uzun mu uzun
Yağmurlar, fırtınalar, sonra güneşler
Sonra okuduk mu sorusu mektepte hayatı
Sonra insanın buğdayken dönüştüğü un
Böyle dostum şahlanan bir at gibi başlar ya
Ne çetrefil şey hayatın benzemesi koşuya
Sular akar sular akar ve sular akar
Çakıla dönüşürken taşlar sulara bakar
Hayat dostum, arapsaçına dönüşmüş bir yumak hayat
Ve terli, çatlamak üzre olan bir at
2-
Kül mü gelir dile, külün ruhu mu
Ot nasıl dayanır dilsizliğe ey kahin
Hayat ki ölümün en çetrefil kardeşi
Ve insan ki bir atın göğe kişnemesi
Taş çağından kalma bir şölen sesi
Bir kaçağın sığındığı karanlık bir in
Hayat dedik, rakı içercesine yaşadık
Beli kırılır diye namussuz burjuvazinin
Zaman eledi bizi, felek kıyıp kavurdu
Kudurttu yurdumda faşizm denen o kuduz kurdu
3-
Hayat acımasız İlhami, gerçekler acı
Rüzgâr eser, rüzgâr eser ve rüzgâr eser
Bir top ateş olur hayat hayatın müminleri
Ne söz kalır İlhami ne de sözün cinleri
(Sahi hangi usta hangi hamlede
Fırlatıp atar sokaklara altın tacı?)
Hayat su gibi İlhami, tutamıyor insan
Elde kalıyor yalnızca kekremsi bir tat
Saatler vuruyor saatler vuruyor ve saatler vuruyor
En acemi oyuncuya kalıyor şah ve mat
Göğsünü bun’lara siper eden kardeşim
Şimdi yolda bir ışıksın sen yolda bir im
4-
Ben bir fotoğrafı yazdım bir yüzü okuyarak
Geçmiş yakın İlhami gelecek ırak
Переводы:
İLHAMİ
1-
Έλα φίλε μου, ξέχνα ότι τρέχουν τα νερά
Τα νερά κυματίζουν, τα νερά σταματούν, τα νερά
αναποφάσιστο σύννεφο που έπεσε στη γη
Τι είναι ένα σύννεφο φίλε μου, ο ουρανός είναι πολύ πλατύς
οι βροχές, οι καταιγίδες, μετά οι ήλιοι
Μετά το ερώτημα αν σπουδάσαμε τη ζωή στο σχολείο
Μετά το αλεύρι που κάποιος βγάζει απ’ το στάρι
Έτσι φίλε μου αρχίζει με τον τροχασμό του αλόγου
Πόσο σκληρό είναι που η ζωή μοιάζει με ιπποδρομία
Τα νερά κυλούν, τα νερά κυλούν και τα νερά κυλούν
Οι πέτρες κοιτούν τα νερά όταν μετατρέπονται σε χαλίκια
Η ζωή φίλε μου, η ζωή που έχει γίνει μια μπερδεμένη κουβαρίστρα
Κι ιδρωμένο το άλογο είναι έτοιμο να σκάσει
2-
Η στάχτη έρχεται στη γλώσσα ή η ψυχή της στάχτης
Ω προφήτη, πως το χόρτο αντέχει στην αλαλία
Η ζωή είναι ο πιο περίεργος αδελφός του θανάτου
Και ένα ανθρώπινο πλάσμα είναι το χλιμίντρισμα ενός αλόγου προς τον ουρανό
Ο ήχος μιας γιορτής που είναι απομεινάρι της λίθινης εποχής
Μια σπηλιά όπου ένας φυγάς βρίσκει καταφύγιο.
Την ονομάσαμε ζωή, ζήσαμε λες και πίνουμε ρακί
Για να σκύψει η αδίστακτη μπουρζουαζία
Ο χρόνος μας κοσκίνισε, η μοίρα μας πετσόκοψε και μας έκαψε
Εξαγρίωσε στη χώρα μας τον λυσσασμένο λύκο που λέγεται φασισμός
3-
Η ζωή δεν έχει οίκτο İlhami, η αλήθεια είναι πικρή
Ο άνεμος φυσάει, ο άνεμος φυσάει και ο άνεμος φυσάει
Η ζωή, οι πιστοί της ζωής, μετατρέπονται σε μια πύρινη μπάλα,
Ούτε η λέξη İlhami ούτε οι δαίμονες της λέξης επιζούν
(Αλήθεια ποιος μάστορας και σε ποιο του βήμα
Πετάει το χρυσό του στέμμα στους δρόμους;)
Η ζωή είναι σαν το νερό İlhami, δεν μπορείς να την κρατήσεις
Αυτό που απομένει στα χέρια μας είναι μια στυφή γεύση
Τα ρολόγια χτυπούν, τα ρολόγια χτυπούν και τα ρολόγια χτυπούν
Ο βασιλιάς έχει μείνει στον πιο ατζαμή παίκτη και ματ.
Αδελφέ μου που με κάλυπτες βάζοντας το σώμα σου ασπίδα
Τώρα είσαι ένα φως στο δρόμο, ένα οδόσημο.
4-
Έγραψα μια φωτογραφία διαβάζοντας ένα πρόσωπο
Το παρελθόν είναι κοντά İlhami το μέλλον είναι μακρι
[1] Ο İlhami (γ. 1954) ήταν ποιητής και φίλος. Αυτοκτόνησε το 1983.
İLHAMİ
1-
Come on, my friend, forget that water flows
water waves, water calms down, water's
the cloud fallen over the ground
what's a cloud, my friend, the sky's too long
there's rain, the storm, then the sun
then the question if we studied life at school
then the flour that someone makes from wheat.
that, my friend, is it; it starts like a horse rearing up
how hard it is that life resembles a race
water flows, water flows and flows
the stones look at it when they're turning into sand
life, my friend, is a ball of thread become a mess!
and sweaty, a horse about to crack up
2-
Does the ash come into its mouth or its soul?
How does the grass endure the lack of tongue, oh prophet?
Life is the most complicated brother of death
and a human's a horse neighing at the sky
the sound of a feast left from the stone age
an inn a refugee shelters in.
we called it life, we lived as if we drank raki
so that the unscrupulous bourgeoise is crippled
time sieved us, fate hit us hard
enraged the rabid wolf called faschism in our country
3-
Life is without mercy, İlhami, the truth bitter
The wind blows, the wind blows and blows
life turns into a ball of flame, for muslims
neither the word, İlhami, nor demons of the word is left
(So which master ---in what action---
Throws the crown into streets?)
Life's like water, İlhami, it's not held.
What rests in our hands is an astringent taste
clocks strike, clocks strike and strike
Check and mate are left to the clumsiest player.
My brother, who shields them with his own body
you're a light now on the road now, you're a sign.
4-
I've written about a photo by reading a face
the past is near, İlhami, the future is faraway.
* For my poet friend İlhami Çiçek, who committed suicide.
Ilhamí
1
Vamos amigo mío, olvida el discurrir de las aguas
las aguas fluctúan, las aguas se calman, las aguas
son una nube inconstante que ha caído a tierra
amigo qué es una nube, el cielo largo, largo
lluvias, tempestades, luego soles
más tarde la pregunta de “hemos estudiado en la escuela”
luego, el hombre que es trigo se vuelve harina
eso es todo amigo la vida comienza como un caballo que se encabrita
es demasiado complicada la semejanza de la vida con la corriente
las aguas corren las aguas corren las aguas corren
las piedras que se transforman en cascajo contemplan las aguas
amigo, la vida, la vida es una madeja compleja
un caballo sudoroso a punto de reventar.
2
¿Habla acaso la ceniza? ¿O el alma de ceniza?
¿Cómo soporta la hierba el estar en el mutismo, oh vidente?
La vida que es hermana problemática de la muerte
y el hombre que es relincho de un caballo contra el cielo
el ruido de un festín que permanece en la edad de piedra
una gruta sombría donde un contrabandista se refugia
hemos predicado de la vida, hemos vivido como bebiendo raki
para que el tamaño de la burguesía deshonesta se rompa
el tiempo nos ha eliminado, el cielo nos ha dado muerte y nos ha quemado
y en mi país se ha encolerizado ese lobo llamado fascismo.
3
La vida es cruel Ilhamí, dolorosas las verdades
el viento sopla, el viento sopla y el viento sopla
la vida se transforma en una bola de fuego, y
también aquellos que creen en la vida
ni la palabra permanece Ilhamí, ni los genios de la palabra
(¿Verdaderamente cuál amo en cuál ataque tira la corona de oro a la calle?)
La vida es como el agua Ilhamí, no se puede asir
atrás, solamente queda un sabor amargo
relojes que indican la hora, relojes que indican la hora, relojes
que indican la hora le toca al jugador más novato decir: jaque al rey y mate
oh hermano mío que hace de su pecho la muralla contra los apuros
ahora eres tú la luz sobre el camino, sobre el camino un signo.
4
He trazado una foto leyendo un rostro
El pasado está próximo Ilhamí, el porvenir está lejos
*Ilhamí, (nacido en 1954), poeta y amigo. Se suicidó en 1983.
İLHAMİ
1-
Allons mon ami, oublie l’écoulement des eaux
Les eaux fluctuent, les eaux se calment, les eaux
sont un nuage inconstant qui est tombé à terre
Ami qu’est-ce qu’un nuage, le ciel est-il long long
Pluies, tempêtes, puis les soleils
Plus tard la question de « avons nous étudié à l'école »
Puis, l’homme qui est le blé devient la farine
C’est ça ami la vie commence comme un cheval se cabré
C’est trop compliqué la ressemblance de la vie à la course
Les eaux coulent les eaux coulent les eaux coulent
Les pierres qui se transforment en cailloux regardent aux eaux
Ami, la vie, la vie est un écheveau complexe
Et un cheval en sueur qui est sur le point de craquer
2-
La cendre parle? Ou âme de cendre?
Comment l’herbe supporte d’être mutisme ô devin?
La vie qui est frère problématique de la mort
Et l’homme qui est hennissement d'un cheval contre le ciel
Le bruit d’un festin qui reste Âge de pierre
Une grotte sombre où un contrebandier se refuge
Nous avons dis que la vie, nous avons vécu comme boire du raki
Pour que la taille de bourgeoisie malhonnête se casse
Le temps nous a éliminés, le ciel nous a mis à mort et a brûlé
Et dans mon pays a enragé ce loup appelé fascisme
3-
La vie est cruelle İlhami, les vraies douloureux
Le vent souffle, le vent souffle et le vent souffle
La vie se transforme en une boule de feu, et ceux qui croient en la vie
Ni la parole reste İlhami, ni les djinns de parole
(Vraiment quel maître en quelle attaque
Jette la couronne d’or en rue?)
La vie est comme l’eau İlhami, on ne peut pas saisir
A l'arrière, seulement un goût amer reste
Horloges indique l'heure, horloges indique l'heure, horloges indique l'heure
Reste au joueur le plus débutant de dire: roi et mat
Ô mon frère qui fait sa poitrine le rempart contre les ennuis
Maintenant tu es la lumière sur la route, sur la route un signe
4-
J'ai écrit une photo en lisant un visage
Le passé est proche İlhami, l’avenir est loin
*İlhami (né en 1954), poète et copain. Il s’est suicidé en 1983.
İLHAMİ
1
Gyere, baratom, felejtsd el a vizfolyasokat,
A viz hullamzik, a viz nyugtat,
A viz foldre zudulo felhő
De mi is egy felhő, baratom, az eg tagas,
Eső, vihar, majd napsutes,
Majd a kerdes, hogy iskolaban tanultunk elni,
Majd liszt, amelyet valaki buzabol keszit.
Igen, baratom, ugy kezdődik,
mint amikor egy lo agaskodik,
Kemeny dolog, hogy az elet loversenyhez hasonlit,
A viz folyik, csak folyik es folyik,
A kovek csak nezik, mikozben homokka morzsolodnak
Az elet, baratom, tonkrement fonalcsomo,
Es az osszeeses hataran allo, izzadt lo
2
Vajon hamu kerul a szankba, vagy lelek?
Hogy birja elviselni a fű a nyelv hianyat, o profeta?
Az elet a halal legbonyolultabb testvere,
Es az ember nem mas, mint lonyerites az eg fele,
Kőkorszakbol maradt oromunnep hangja,
Vendegfogado, hol szallast kap egy menekult.
Eletnek hivtuk, ugy eltunk, mintha szeszt ittunk volna,
Hogy a gatlastalan burzsoazia meg legyen nyomoritva,
Az idő megrostalt minket, csapast mert rank a sors,
Bevaditotta a fasizmusnak nevezett veszett farkast
3
Az elet konyortelen, İlhami, az igazsag keserű,
a szel meg csak fuj, fuj es fuj,
Az elet tűzgolyova valtozik, a muzulman elet,
Sem a szo, İlhami, sem a szo demonjai Nem maradtak meg
(Vajon melyik ur, milyen gesztussal
Dobja majd ki a koronat az utcara?)
Az elet olyan, mint a viz, İlhami,
nem marad meg, elfolyik.
Ami megmarad nekunk, fanyar iz
Az orak csak utnek, utnek es utnek
Sakk-mattot kap az ugyetlen jatekos.
Testverem, aki testeddel veded őket,
Most te vagy a feny az uton, te vagy a jel.
4
Egy fenykep alapjan irok, egy arcot olvasva,
A mult kozel van, İlhami, a jovő meg tavol.
(*) İlhami Cicek koltő baratom emlekere, aki ongyilkos lett.
İLHAMİ
1 -
Này người bạn tôi, hãy quên đi những dòng nước chảy
Sóng nước, mặt nước tĩnh lặng, nước
Là đám đám mây rơi xuống mặt đất
Đám mây là gì bạn tôi ơi, bầu trời quá dài
Cơn mưa, cơn bão, rồi mặt trời
Rồi câu hỏi chúng ta có học được về cuộc sống trên trường lớp
Rồi bột mì được người ta làm ra từ hạt lúa mì
Bạn tôi ơi để cho nó bắt đầu như một con ngựa lớn lên
Thật khắc nghiệt làm sao cuộc đời như một cuộc đua
Nước chảy, nước chảy và nước chảy
Những tảng đá nhìn vào khi chúng biến thành cát
Bạn tôi ơi cuộc đời như một cuộn chỉ trở nên rắc rối
Và bạn ơi, con ngựa sắp gục
2-
Tro bụi sẽ đi vào qua miệng hay qua linh hồn
Làm sao đám cỏ chịu đựng được việc không có lưỡi, ôi nhà tiên tri
Cuộc sống là người anh em phức tạp nhất của cái chết
Và con người là tiếng hí của con ngựa lên bầu trời
Âm thanh của một bữa tiệc từ thời đồ đá
Một nhà trọ mà một người tị nạn ở lại
Ta gọi đó là đời, ta sống như thể ta uống rượu raki
Để cho thắt lưng của người tư sản vô lương tâm bị gãy
Thời gian sàng lọc chúng ta, đốt cháy những số phận tai hại
Làm nổi giận con sói dại gọi là chủ nghĩa phát xít trên đất nước ta
3-
Cuộc đời này không có khoan nhượng Ilhami, sự thật đắng lòng
Gió thổi, gió thổi và gió thổi
Cuộc đời trở thành một quả cầu lửa, cuộc đời của những người theo đạo Hồi
Cả từ Ilhami và quỷ dữ của thế giới này đều không rời đi
(Vậy thì chủ nhân nào, vì hành động nào
mà ném vương miện xuống đường?)
Cuộc đời cũng như nước Ilhami, không thể giữ lại được.
Cái còn lại trong tay ta là mùi vị khắc khổ
Đồng hồ điểm giờ, đồng hồ điểm giờ và đồng hồ điểm giờ
Nước chiếu tướng để lại cho kẻ chơi cờ vụng về nhất
Anh trai tôi che chắn những thứ này với chính thân mình
Giờ em là ngọn đèn trên con đường, em là một biển hiệu.
4-
Tôi đã viết về một bức ảnh bằng cách nhìn vào một khuôn mặt
Quá khứ gần với Ilhami tương lai thì quá xa.
*Tặng cho người bạn nhà thơ đã tự tử vào tháng 6 năm 1983.