Rekonstruktion

Inzwischen
war Winter
und dicht

wie die Eule
nachts der Straße
sich nähert

trennend das Haus
vom Feldrand
morgens der Nebel.

Zweifel an Zeichen
im Erdreich
gehen vorüber.

Und hohle Röhren
aus rotem Ton
verbinden uns alle.

Und wir kennen
den Weg des Wassers
das wir trinken

Schnelligkeit
und
Gefälle

vom Talsee
bis in die
Mundhöhle.

© Mirko Bonné
Extraído de: Langrenus. Gedichte
Hamburg: Rospo, 1994
Produção de áudio: 2001 M. Mechner, literaturWERKstatt berlin

Rekonstrukció

Közben
tél lett
szorongató                            

mint ahogy éjjel
a bagoly szinte lecsap
az útra    

a házat a mezőtől
elvágja
a hajnali köd.

A kétkedés
a földmély jeleiben
elmúlik.

Vörös agyag
csővezetékek
mindünket összekötnek.

Ismerjük
az ivóvíz
útját      

sebesség
és    
lejtés

a tároló           
tótól
a garatig.

Fordítás: Tassonyi Helga