Arpad Vicko
sérvio
Zokniban halni meg
zokniban halni meg
mert hideg a padló
bújni langymeleg
rövid zokniba
ott érni véget
oly cél minõt
óhajthat a kegyes
mert börtön a cipõ
és papucsba csusszanni
idõnk kevés
de zokniban halni meg
ez oly otthonos
hajnalban kelni
és húzni
közben halni meg
a szokott mozdulattal
nini most halok meg – mondani
így zokniban
és menni
mintha pohár vízért
innentõl már a halál
és nem zokogni
Extraído de: Lepel alatt ugrásra kész szobor (Statue Under A White Sheet Ready To Jump)
Budapest: Pesti Szalon, 1993
Produção de áudio: 2001 M. Mechner, literaturWERKstatt berlin
U čarapama mret
u čarapama mret
jer pod je hladan
navući tople
kraćane zokne
u njima skončat ovaj svet
takvome cilju visokom
svako teži makar okom
jer zatvor su cipele
a u papuč turit noge
vremena nema više
u čarapama mret
i odiljat na onaj svet
oh kako je osećaj lep
ustat u ranu zoru
na nogu navuć zoknu
i mret u isti taj čas
na iznenad svih vas
evo ja sad mrem – reći
ovako u zoknama
i otići prosto
kao čašu vode popit
ni trt ni mrt
odavde pa nadalje samo smrt
tu je kraj i nema vrd
Arpad Vicko