Arpad Vicko
serbe
Az élõ másolat
(oboett)
bejártam érted nagykapával farkasrét
összes vermeit beállítasz és nagypofával
közlöd velem hogy nem vagy ott –
ez jó nagyon de mondd mitõl hogy egy
picit hasonlít rád minden ha
lott
te mégse vagy az igazi ha
egyszer nem vagy ott én élõt nem szerethetek
csak azt ki szervetlen szeret nekem oly szeretõ
kell ki mindig frissen ásott és komoly
mély akár egy kút egy sír
egy illat
Extrait de: Lepel alatt ugrásra kész szobor (Statue Under A White Sheet Ready To Jump)
Budapest: Pesti Szalon, 1993
Production audio: 2001 M. Mechner, literaturWERKstatt berlin
Živa kopija
(oboeta)
obiđoh zbog tebe s motikom sve
jame i trapove starog i novog groblja
kad mi hrupiš u kuću i bezobrazno
saopštavaš da nisi tamo –
dobar ti je fazon veoma dobar ali reci
kako to da svaki mrt
vac
pomalo liči na tebe ti ipak nisi prava
ako nisi tamo ja živu ženu ne mogu da volim
samo takvu koja me neorganski voli meni treba
takva ljubavnica koja je uvek sveže ukopana i ozbiljna
duboka kao kakav bunar kakva raka
ili miris jedan
Arpad Vicko