WÖRTER

Δεν έχω πατρίδα
Κατοικώ μέσα στις λέξεις
Μαυροφορεμένες
Αιχμάλωτες
Μουσταφά Καγιατί, μ' ακούς;
Στη γλώσσα εδρεύει η εξουσία,
μέσα της περιπολεί η αστυνομία
Δεν χρειαζόμαστε άλλους ποιητικούς κύκλους
Δεν χρειαζόμαστε άλλους σεφέρηδες
Στη γειτονιά μου θυσιάζουν τους παρθένους ποιητές
Ράπερς με σκονισμένα μάτια και φαρδιά παντελόνια
σπρώχνουν ρίμες σε πιτσιρίκια που σνιφάρουν λέξεις
Να πέφτεις και να ξανασηκώνεσαι: η τέχνη του ποιητή
Ζαν Ζενέ, μ' ακούς;
Οι λέξεις μου είναι άστεγες,
κοιμούνται στα παγκάκια της Κλαθμώνος
σκεπασμένες με χαρτόκουτα από το Ikea
Οι λέξεις μου δεν μιλάνε στις ειδήσεις,
κάνουν πεζοδρόμιο κάθε βράδυ
Οι λέξεις μου είναι προλετάρισσες, σκλάβες όπως εγώ,
δουλεύουν στα φασονάδικα, μέρα-νύχτα
Δεν θέλω άλλα μοιρολόγια
Δεν θέλω άλλα ρήματα που ν’ ανήκουν στον άμαχο πληθυσμό
Χρειάζομαι μια καινούργια γλώσσα, όχι νταβατζιλίκια
Περιμένω μια επανάσταση να με εφεύρει
Ποθώ την γλώσσα του ταξικού ανταγωνισμού,
μια γλώσσα που έχει γευτεί την εξέγερση
Θα την κατασκευάσω!
Αχ, τι αλαζονεία
Εντάξει, φεύγω
Μα κοίτα, στο πρόσωπό μου χαράζει η αυγή μιας νέας ποίησης
Καμιά λέξη δεν θα μείνει αιχμάλωτη πίσω
Αναζητώ ένα πέρασμα

© Jazra Khaleed
Αθήνα: περιοδικό Τεφλόν, 2008
Production audio: Literaturwerkstatt Berlin 2011

PALABRAS


No tengo patria
Vivo dentro de las palabras
envueltas en negro
y cautivas
Mustapha Khayati, ¿me estás oyendo?
En la lengua reside el poder
donde patrulla de policía
¡Basta ya de círculos poéticos!
¡Basta ya de poetas laureados!
En mi barrio los poetas vírgenes se sacrifican
Raperos de ojos sucios y pantalones anchos
imponen rimas a los niños que esnifan palabras
Caerse y volverse a levantar: el arte del poeta
Jean Genet, ¿me estás oyendo?
Mis palabras carecen de hogar
duermen en los bancos de la plaza
cubiertas de cartones del IKEA
Mis palabras no resuenan en las noticias
hacen la calle cada noche
Mis palabras son proletarias, esclavas como yo
Trabajan en talleres clandestinos día y noche  
No quiero más lamentos
No quiero más verbos pertenecientes a los no combatientes
Necesito un lenguaje nuevo, no proxeneta
Estoy esperando una revolución que me invente
Anhelo el lenguaje de la lucha de clases
Un lenguaje que ha probado la insurgencia
¡Lo construiré!
Ah, ¡qué arrogancia!
Está bien, me voy
Pero mira: en mi rostro se vislumbra el amanecer de una nueva poesía
Ninguna palabra se quedará atrás, cautiva
Estoy buscando un nuevo pasaje

Traducción: Adriana Alcina Gomez