Reiman Judit 

Translator

Hogyan megy le a nap?
mint a hó
milyen színű a tenger?
széles
jónás sós vagy?
jónás zászló vagy?
minden szentjánosbogár lepihent

milyenek a kövek?
zöldek
hogyan játszanak a kutyák?
mint a pipacs
jónás hal vagy?
hal vagyok
jónás tengeri sün vagy?
tengeri sün vagyok
hallgasd hogyan zúg
jónás ha őz fut át az erdőn
jónás ha figyelem a hegy lélegzetét
jónás minden ház
hallod milyen a szivárvány?
milyen a harmat?
alszol?

Az öcsém meztelenül, szépségesen, mint a feltörő szűzforrás,
belép a terembe, és szerelemből megöli a bárányt:
eszünk és a képein elmélkedünk.
A szánkót rozsda eszi nyáron, az ég leereszkedik

és megnedvesedik, a föld epret szül.
A katonák éhesen állnak
az éjsárga nárciszok között,
világos, világos őrség;

a redőnyök leeresztve, lezárva,
az útjelzés a hegyekbe vezet, a Trnovói-erdőbe,
ó Čaven, angyalokkal teli levegő,

a hadsereg hitelei, kenyér, kenyér,
ó Szibilla, szétöntött, megszáradt festék,
mozdulatlan, megváltoztathatatlan sóvárgás.

Hunyorgogva látni a tiszta vért,
ködbe burkolódzik a part.

A hattyú megöli a nádat.
A sárga ember rizzsel árasztja el a szívem.