Peter Holland, Orsolya Kalász
alemán
AZ EMBEREK SZÉTSZÉLEDÉSE
Mindennap lejött a gyönyörű kövér tyúk a hegyről és lerakta tojásait. Csúszós volt a talaj, hát elszaporodtak az emberek. Az öregek gonoszak voltak este, a fiatalok még gonoszabbak lettek reggelre. Egy éjszaka kicsordultak a kancsók, az as szonyok zihálva öntötték magukba a zavaros vizet. Látta ezt a tyúk és rájuk küldte a tüzet. Ott lóg azóta vörös cérnaszálon, izzó tojáshéjban az égen, az asszonyok meg sikítva kapkodnak utána. Jí! Jí!
De: Mesék a hétfejű varrógépről
Novi Sad: Forum, 1978
Producción de Audio: Haus für Poesie / 2018
ALS DIE MENSCHEN AUSEINANDERGINGEN
Jeden Tag stieg das wunderschöne, fette Huhn vom Berg herab und legte seine Eier. Der Boden war glitschig, so vermehrten sich die Menschen. Die Alten waren böse am Abend, die Jungen wurden bis zum Morgen noch viel böser. Eines Nachts quollen die Krüge über und die Frauen goßen das trübe Wasser schwer atmend in sich hinein. Dies sah das Huhn und sandte Feuer auf die Menschen. Seit jener Zeit hängt es in einer glühenden Eierschale am roten Bindfaden vom Himmel und die Frauen schnappen kreischend nach ihm. Jieh! Jieh!