Mintha . . .

abból a csókból nõne ki
e lezárt ajkak nem eresztik
fáj ha hozzáér megszokni hidegét
lenyalni a jeget róla
szemhéja alá bebújni
az utolsó dolog mögé amit látott
ahogy a kacsok közé zuhan
elválasztja a földet az égtõl –
behavazott arcán apró lábnyomok
férgek a deszkában
csecsemõk szõlõszemekben
a fénylõ zúzmarás kertben
halott nõvel egy testben
forgó síkos avarban
ebben az édesszagú lehelletben
ebben a tõrben
ebben a duplafenekû gödörben
mindene megvan
amire jó
fázik szakálla nõ
viszket megvakarják
éhes megetetik
nem fér a bõrébe kitömik

© Peter Zilahy
De: Lepel alatt ugrásra kész szobor (Statue Under A White Sheet Ready To Jump)
Budapest: Pesti Szalon, 1993
Producción de Audio: 2001 M. Mechner, literaturWERKstatt berlin

祈り

地球はまどろみに感づいている
讃歌は自由の芳香がする
最後の眠りに就くまでに
わたしの自由を気づきたい
わたしの讃歌を詠いたい
地球がわたしを覆うまえに

翻訳 : Mariko Sumikura