Julia Schiff
german
Van egy ív
A folyó közepéig pontosan. Nem lenne meglepő,
ha kiderülne egyszer, hogy tényleg pontosan azon
a vonalon fordulnak vissza a hattyúk, miután széles,
úszóhártyás lábukkal egy ideig tapossák a vizet,
hogy felemelkedhessenek végre. Az egész csapat
elindul a túlpart felé. Egy egyenes vonalban repülő
hattyúcsapat közvetlenül a folyó felszíne fölött,
a télvégi délelőtt ritkuló páráiban.
A folyó közepe fölött aztán, egy hosszú, több száz
méteres ívben fordulnak vissza. Ismét hallani szárnyaik
suhogását. Alighogy elindultak és máris a landolás,
ugyanott. A megérkezés e látszólag céltalan repülésből.
Talán csak ennek a gyönyörű ívnek a bejárása miatt,
hogy láthatóvá tegyék ezt az ívet. Hogy van ilyen
egyáltalán. Hogy van egy ív. Lehet, hogy csak ezért.
Es gibt einen Bogen
Genau bis zur Mitte des Flusses. Es wäre nicht überraschend,
wenn es sich mal herausstellte, das die Schwäne sich wirklich
genau an der Linie umkehren, nachdem sie mit ihren breiten,
schwimmhäutigen Füßen eine Zeit lang das Wasser treten,
um endlich in die Luft zu steigen. Die ganze Schar macht sich
zum jenseitigen Ufer auf. Eine in gerader Linie fliegende
Schwanenreihe unmittelbar über der Oberfläche des Flusses,
im sich lichtenden Dunst des nachwinterlichen Vormittags.
Über der Mitte des Flusses wenden sie in einem langen
Bogen von mehreren hundert Metern. Erneut lässt sich das
Rauschen ihrer Flügel hören. Kaum abgehoben und schon
die Landung, ebendort. Die Ankunft aus diesem scheinbar
ziellosen Flug. Wohl nur des Durchzugs dieses herrlichen
Bogens wegen, um diesen Bogen sichtbar zu machen. Dass es
einen Bogen gibt. Vielleicht nur deshalb.