Kinga Fabó

ungarisch

 

Gonosz vénasszonyok nyara

(A kedvéért:) furioso

Bosszuja hosszura nyúl. A
véres kardot körülhordja.
Falkát toboroz ellenem.
Tukmatúra: ezt nevezem!

Nyújtja a kéjt hogy lecsapjon.
Nyúl utánam át, a túlra.
Liheg a gonosz vénasszony.
Liheg nyomában a csorda.

Túllihegi. Ahogy engem.
Pátoszi húrokat peng’.
Büszkén dagadó vitorla
lesben áll hogy megtorolja,

mit is? hogy fülsértőn riog?
hogy nincs kin élvezkednie?
Túlteng benne a vitriol.
Nőt csak nő utál ennyire.

Őrköd a vártán e büszke vitorla.
Vajha lehetne még bajnoki torna!
Hisztéria szele süvít.
Száraz a torka.

Bosszura hosszu a les.
Megtöri a gól-eseményt; reccs.
Lefújva a meccs.

És most lecsap. Dühödt állat!
Híg az állag, csepp a korty.
Bosszura hosszu a szomj.

Bosszuja messzire megy.
Csordultig van vele. Nem
bírja tovább: elered.

Áspiskígyót cizellál.
Fullánkjával vizel rám.
Bosszura gyűlik a nedv.

Mélyen behatol ahogy az őszbe a nyár.
Illetéktelen helyeken tanyáz. Lóg a

nyakamon, hol semmi keresnivalója.
Nyelve tukmálja halálra magát.

Körülhordja. Lasszóval fog –
falkát toboroz ellenem.

Ketyeg a gonosz vénasszony.
Utolér, bárhova megyek.

© Kinga Fabó
Aus: Holmi
Audioproduktion: Petőfi Irodalmi Múzeum