Krisztina Tóth
Vaktérkép
Vaktérkép
Fiamnak
Csuszamló rétegek, hegyláncok arca,
a tudatmélyi Mariana-árok, magma
a lélekben, minek,
minek a megdőlt erdők, vonuló varjak,
tévelygő folyamok, élnek, kihalnak,
jégtáblán pingvinek,
úszik a felhők szakadt DNS-lánca,
a vizek lehunyt szemű vonulása
minek, ha nem talál
medret, csak húzza folyton szomorú
útját és bárhová ér, az háború,
árkot ír a halál,
nevekkel, születéssel, szerelemmel
szaggatott kiáltással nem kell
már a világot
összekuszálni: városok, hasbeszélő
sors, emlékek völgykatlana, élő
vonalak, látod,
mind hogy bolyong és nincs egynek se útja,
mindig, mindig az anyák szülik újra
az árvaságot.