István Kemény
INDULÁS A KOORDINÁTA-RENDSZERBŐL
INDULÁS A KOORDINÁTA-RENDSZERBŐL
A pont, az Origó, mint testből a lélek
kirepült egy nap, kilebegett, kiszállt,
elindult világot látni belőlem,
a világot, ami központot keres,
királyt - zérust, vagy királyt – és vitte, vonta
magával a rendszert: mindhárom tengelyét,
hogy felverje őket akárhol másutt
s azzá legyen ott is, amiből
egy elég; kilebegett belőlem az Egy Pont,
de nem messze megállt, és ott lebeg,
a megfoghatatlan volt idebent eddig
és most kell megfogni, különben hogy
legyek. A Pont, az Origó még nem
a lélek, a lélek megmaradt idebent,
mint repülőablaknál, lesütött szemmel –
még érzi az Origót, és tűnődik: mire ment?