Orsolya Kalász

Ugye te kettõnket látod ülni
egy szebb kertben
                                         alkonyatkor
titkaink kettõs héjukból kifejtve
asztalunkon
                          zsenge dió és fehér bor
Ugye elég
szelídek és szépek vagyunk
                          dúdolni
                                         altatód

Reci da vidiš nas dvoje kako sedimo
u jednom lepšem vrtu
    u sumrak
sve naše tajne dvostruko ogoljene
na stolu
        ovogodišnji orasi i belo vino
Reci da smo
dovoljno pitomi i lepi
      da bismo pevušili
     tvoju uspavanku

You see us, don’t you, at sundown
                           sitting
in one of the lovelier gardens
                           with the discarded twin shells
of our secrets
                           on the table
besides green walnuts and white wine.
Lovely and gentle
                 enough are we
                           wouldn’t you say,
to sing
                 your lullaby.