Ottó Tolnai
Balkáni babér / Ahogy (6)
Balkáni babér / Ahogy (6)
Ahogy azt a rovignói szerb házaspárt
akikkel az újvidéki virág utca 3-at
(akárha azonos című könyvem)
készültem elcserélni
kikísértem a ház elé
és mercedesük hátsó ülésén
jóllehet ott ültek kisgyerekeik is
megpillantottam a kalasnyikovot
s a vöröscsillagos olajzöld páncélsisakot
talán még integettem is
egyet egészen biztosan intettem
utánuk
szegények után
azután sokáig álltam még ott
(istenem
éppen ilyen kataleptikus helyzetekből születtek
katalektáim mind)
feleséged azt hitte velük mentem
hiszen pontosan tudta
tovább már egy pillanatig sem bírom
az adria nélkül
noha ők az adria fele
többé már sosem is mehetnek
egyértelmű volt embert öltek
álltam ott egy ideig még
a szemétdombbá púposodó
vakvágány felé fordulva
majd hirtelen fázósan
vacogva valójában
visszaszaladtam a virág utca 3-ba
(akárha szép puha könyvembe)
s azt mondtam feleségemnek:
mégsem az adriára
palicsfürdőre költözünk kedves
dr brenner is oda vágyakozott egész életében
jóllehet azon a metafizikus fürdőhelyen
végül is mindössze
egy év
a l3-as
a balkáni háborúk vége
egy év
a 13-as
adatott meg neki
mert azután már
mint különben most is
és mindenkor (ámen):
szarajevó következett