Paulos Ioannou
اليونانية
A szó színeváltozása
Nyitottnak látszott, mint aki alszik.
Hordta hullámait.
A lüktetést a lehalkított téli táj alatt.
És a tenger mosolyt vetett ki a partra.
Apáca-folt a forró kicsi testen.
Szín az összetört pohárban.
Egy korábban zárt mozdulat.
Szép volt, ahogy felállt.
Hogy a tenger mosolyt vetett ki a partra.
Szerettem volna tárgy maradni.
Nem, nem leszek többé halhatatlan.
Ahhoz erős vagyok, hogy megvédjem magam.
Kérem a büntetésem.
Egyszerre történt az és ugyanaz.
Szótlanul ültem az üvegpohárban.
Csak a folt vándorolt a meztelen tájon.
A hangoknak nem volt folytatása.
Egy kinnfelejtett mozdulat csak.
A boldogság mint mozdulatlan táncos.
Korbácsütések a csupa-csont háton.
A tenger sem lesz többé halhatatlan.
الإنتاج المسموع: Petőfi Irodalmi Múzeum
Μεταμόρφωση της λέξης
Άνοιξε, η θάλασσα φάνηκε να κοιμάται.
Κουβαλώντας τα κύματα της.
Ένας παλμός κάτω από την σιωπηλή χειμωνιάτική θέα.
Πετώντας ένα χαμόγελο στην παραλία.
Η καλόγρια- κηλίδα στο ζεστό μικρό σώμα.
Ένα χρώμα στο σπασμένο γυαλί.
Μια χειρονομία που κάποτε ήταν κλειστή.
Ωραία καθώς η θάλασσα στάθηκε.
Πετώντας ένα χαμόγελο στην παραλία.
Ήθελα να παραμείνω ένα αντικείμενο.
Αλλά, όχι, η αθανασία δεν είναι δική μου.
Είμαι πολύ δυνατή να προστατεύσω τον εαυτό μου.
Περιμένοντας να τιμωρηθώ.
Αυτό και το παρόμοιο συνέβησαν μαζί.
Σιωπηλά, κάθισα στο γυαλί
Μόνο η κηλίδα περιπλανήθηκε στην γυμνή θέα.
Ήχοι δεν συνέχισαν.
Μόνο μια ξεχασμένη χειρονομία.
Ευτυχία όπως ένας ακίνητος χορευτής.
Χτυπήματα στην γυμνή κοκκαλιάρικη πλάτη
Και η θάλασσα δεν θα είναι πια αθάνατη