Leírások (8-9)

Ha az ablak nyitva marad, úgy húz a szél,
olyan a hangja, mint egy versenyautó.

Ha fönn vagyok sokáig, reggelre megfáj-
dul a fejem.

Néha a gépemen egy zöld kijelző nekifog villogatni,
aztán abbamarad, nyilván kontakthibás.

Amikor bemegyek St-ba kocsival, lesöpröm az
ablakról a havat, ha ráfagyott, lekaparom.

Ráfordulok az autópályára egy rövid szakaszon,
felnyomom 150-ig, nem mintha sietnék.

Nem mintha nem. Veszek kaját, mászkálok, eszem
egy töröknél kebab-t. Kebabot.

Fizetnek 1500 márkát. Délelőtt dolgozom. Délután,
este, éjfél után.

Ha nem eszem, nem is vagyok éhes, nem jut eszembe,
vagy mi van.

Ha nem eszem, úgy négy
felé kiáll az éhség.

Hogyha süt, sétálok kicsit az erdő
széléig meg vissza.

A vihar szétszerelte az erdőt, egy csomó
fát kinyomott tövestül.

Ezt csak úgy mondom, nem én csináltam. Ráfeküdtek
a fák az útra.

Vasárnap délelőtt megyek focizni. Néha rendeznek bulit. Mi
van még.

Ha esik, kopog a tetőn a cserép.
Megnyugtató kopogás.

A Germania Pilsner, egy doboz, 79 Pfennig. Kilenc
valakivel e-mailozok.

Még az van, hogy esténként fölteszem A Rajna kincsét, ahol Donner
azt énekli, He da! He da! He do! Zu mir, du Gedüft!

Ihr Dünste, zu mir! Donner, der Herr, ruft euch zu Heer! és aztán
tényleg lecsap.

Er schwingt den Hammer.
Legszebb csapkodás.