Leírások (4)

Tegnap úgy volt, hogy kevésbé a hideg, inkább sajnos
a divat miatt vettem föl a kabátomat.

Nem feltétlen divatból, hanem, ilyesmit az ember még magának
se vall be szívesen, a szépség miatt.

A leírhatatlan szépség miatt, a le
nem írható miatt.

Ezt nem a kabátra értem, most nem a kabátomról van szó,
hanem arról, hogy bármi miért lesz éppen úgy.

Ezzel mintegy kísérletet teszek az elbeszélő-leíró líra és a közéleti
vallomásköltészet hagyományának megújítására.

És nem teszek különbséget köztem meg a szöveg beszélője közt,
a különbség, ez jéghideg törvény, magától áll be.

Mint télen a Balaton, igen. De
miért olyan szép?

A magától metafora, itt azt jelzi, hogy nem
muszáj mindennek utánajárni.

Vagy egy pocsolya meg minden. A hidegtől.
És mitől van hideg?